Faesztergályos napok

Főoldal

Vissza

szerző: Medvegy János
fotók: Túri Alfréd és Medvegy János

Hobbi Faesztergályos Napok és Kiállítás Ausztriában

A HolzMann Austria tulajdonosa Erich Humer meghívta oldalunkat november 8.-9.-én az ausztriai Grieskirchen-ben rendezendő Amatőr Kézművesek Kiállítása és Faesztergályos napok címet viselő rendezvényre.

Valamivel több, mint egy hónapja készültünk erre az alkalomra, nem kis izgalommal, és valljuk be őszintén, némi kétkedéssel is magunkban. Így hát kissé bizonytalanul vágtunk bele utunkba, amely sok-sok érdekességet és meglepetést tartogatott.

De ne vágjunk az események elébe, a kronológiai sorrendet tartva, igyekszünk ennek mentén haladva beszámolni a történésekről.

Grieskirchen egy Budapesttől megközelítőleg 450 km-re fekvő település, mely otthont adott a faesztergályos szimpóziumnak. Lélekszámát tekintve nem nagyobb, mint egy magyarországi kisváros. Ennek megfelelően hazai párhuzamokban gondolkodva, nem is bíztunk abban, hogy nagy tömegek lehetnek kíváncsiak egy ilyen, speciális famegmunkálási módszernek otthont adó rendezvényre. Utólag bevallva, kellemesen kellett csalódnunk.

A bemutatóterem a cég épületének első szintjén kapott helyet, a kiállító teremmel egyetemben. Mint ahogy a képeken is látszik, majd egy tucat faeszterga gépen lehet az ott folyó munkát megfigyelni. Nem csalás, nem ámítás, ezek nem kiállítási darabok, mind működésre kész, mindenegyes esztergához járó szerszámkészlettel és kiegészítőkkel. És ha nincs az adott folyamathoz kapcsolódó szerszám a kézközelben? Csak ki kell választani a kabinet végében lévő, gazdagon felszerelt szerszámtárolóról.
Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Humer úr személyesen vezetett végig bennünket birodalmán. Az első sokk után, amit a hegyekben álló gépek, szerszámok és kiegészítők látványa okozott, jött a következő, mivel elmondta, hogy a raktárak, most tulajdonképpen üresek. Döbbenten néztünk össze, mi lehet itt, ha tele vannak?!
Beszélgetésünk során elmondta, hogy a rendezvény célja nem pusztán üzleti, annak ellenére, hogy a rendezvényen tulajdonképpen minden megvásárolható tetemes árengedménnyel. Fő célja mégis a faesztergálás népszerűsítése, lehetőség a hobbiból esztergálók számára, hogy neves mesterektől tanuljanak, megosszák tapasztalataikat. Mint, ahogy Erich Humer sem csak üzletember, hanem szenvedélyes faesztergályos is, amiről saját alkotásait látva meggyőződhettünk.

Végigpillantva a kiállított darabokon, bizony felvetődött bennünk, vajon hogyan állják meg a helyüket a mi tárgyaink a sok érdekes formájú alkotás között. Utólag bátran kijelenthetem, nincs okunk szégyenkezni.
Sokan megálltak asztalunk előtt,fotóztak, kézbe vették a kiállított tárgyakat, és nem egy volt, amiről kíváncsisággal tudakolták, hogyan is készült. Természetesen, örömmel adtunk választ.

Aki végignézi oldalunk galériáját, észreveheti, majd mindenkinek megvan a saját stílusa, milyen tárgyakat készít legszívesebben. A szimpózium is ennek megfelelően adott otthont a különböző stílusokat képviselő, osztrák viszonyokban is vezető helyet elfoglaló mestereknek. Így látható volt a természetes anyagmegmunkálás, ami idehaza talán egyelőre a legkevésbé követett műfaj. A közönség az alkotás teljes folyamatát végigkövethette, miközben a mester a munkamenetet többször megszakítva, magyarázatokkal fűszerezte.

Hasonló volt a különleges formájú vázák elkészítésének módja is, lépésről-lépésre bemutatva a munkafolyamatot. Talán a képeken is látható, nagy érdeklődés kísérte az egyes lépéseket.

A "hagyományos" technikák között is találtunk jó pár, számunkra érdekes elkészítési módot. A karácsony közeledtével talán néhányan megpróbálkoznak a házilag előállított, kis méretű "karácsonyfával". Csak egy éles simítókés, és igazán szép dekoráció készíthető karácsonyra.

Néhány ötletet is kaphattunk arra az esetre, ha tetszetős távtartókat kell valamilyen célra készítenünk. És ha ezt nem feltétlenül csak, és kizárólag kerek formában akarjuk elkészíteni, azt ezzel az ötletes, de mégis egyszerű szerkezettel valósíthatjuk meg.

De nem csak technikákkal, hanem új, famegmunkáló szerszámokkal, anyagokkal is találkozhattunk. Ennek egyik ekletáns példája egy olyan csiszoló "vászon", melynek kialakításában rejlik újdonsága. Tépőzáras megoldású csiszolóvásznakkal idehaza is találkozhatunk, ez talán nem is lenne figyelemreméltó, de ha ez a vászon "lyukacsos", akkor bizony azonnal más megvilágításba kerül. Ki ne találkozott már azzal a problémával, hogy az új vásznat kissé be kell "törni", hogy megfeleljen kívánalmainknak, külön ügyelve, hogy ne hagyjon nyomot az anyagon. Mivel ez az anyag már önmagában is rendkívül hajlékony, a tapasztalatok alapján 4-5-ször tovább megőrzi kedvező tulajdonságait a hagyományos vásznakkal összehasonlítva. Bár idehaza egyelőre nem kapható, azonban a Holzmann cég képviseletein keresztül várhatóan megrendelhető lesz. Mi magunk is vásároltunk, tapasztalatainkat idővel közreadjuk oldalunkon.
A HolzMann saját termékei mellett neves gyártók is képviseltették magukat, így nem hiányozhatott a Stubai, de itt voltak Robert Sorby szerszámai is.

Készültünk arra is, hogy ha lehet, néhány példán keresztül magunk is bemutatunk pár érdekes megoldást, technikát. Erre délután sor is kerülhetett. Érdeklődéssel kísérték munkánkat, és a nyelvi nehézségek ellenére megtaláltuk a közös hangot. Azért azt megjegyeznénk, hogy nem egyszerű dolog úgy esztergálni, ha közben árgus szemek követik az ember minden mozdulatát. A kezdeti lámpalázat legyőzve azért sikerült néhány trükköt bemutatnunk. Nagy sikere volt, pl. a keskenylevelű olajfűz (olajfa) megmunkálásának, amit oldalunkon már mi is leírtunk.

Az első nap egy közeli étteremben folytatódott, ahol stílszerűen egy pohár sör mellett, kötetlen beszélgetés során jó néhány névjegykártya csere után konklúzióként megállapíthattuk, hogy bizony erre nem készültünk fel. És bizony arra sem, hogy egyenrangú félként kezelnek bennünket. Hogy mennyire, az már a második napon ki is derült.

Másnap szóba sem került, hogy nem állunk ismét gép mögé. Sőt! A legjobb szó erre inkább az, hogy elvárták. Örömmel mondtunk igent. És hogy mennyire fogadtak el minket, arról a közvetlen hangnem, a szerszámbemutató és az őszinte válaszok meggyőztek bennünket. Leírni, dokumentálni ezt nem lehet, csupán megtapasztalni.

Egy gyors csoportkép készülhetett csupán rólunk, mert nem sokkal később már jöttek is az első látogatók. Sajnos csak kevés idő állt rendelkezésünkre, hiszen még aznap haza kellett indulnunk. Így csak pár munkát készíthettünk el, miközben valamennyi szerszámot és eszközt kipróbálhattunk. Ma is igaz a mondás, a jó szerszám aranyat ér!

Búcsúzásra sem sok idő maradt, Erich Hummer úr, azzal a feltétellel bocsátott utunkra minket, hogy jövőre nemcsak szeretné, de egyenesen elvárja, hogy eljöjjünk, és a lehetőségekhez mérten minél többen, hogy mégtöbb stílus és fogás jelenhessen meg, az idehaza egyre inkább feledésbe merülő famegmunkálási ág területén.
Összegzésként el kell mondanunk, hogy eredményes vállalkozás volt a részvételünk. Láttunk sok csodát, büszkén mondhatjuk, hogy nem csak el, de be is fogadtak minket.
Megtapasztalni, megfogni, újat látni, kitekintve többek között arra, hogyan is csinálják mások, nagyszerű dolog. Bár a képek nem képesek visszaadni, legfeljebb csak érzékeltetni engedik a hangulatot, azt, ami ez alatt a két nap alatt zajlott. Ha létezik is valahol a faesztergályosok Mekkája, akkor ez a hely minden bizonnyal a megállók

Medvegy János, Papp Oszkár, Erich Humer, Túri Alfréd

között szerepel. Annál is inkább, hogy bár most kiürült az előadó terem, de hamarosan újból élettel telik meg. Ugyanis rendszeresen tartanak hasonló rendezvényeket, és mindig nagy az érdeklődés.
Most csak ketten tudtuk képviselni a hazai színeket, de reméljük legközelebb több honfitársunkkal együtt vehetünk részt ezen a nagyszerű rendezvényen. Ezért szeretnénk ezúton is bátorítani minden amatőrtársunkat, lehetőségeihez mérten akár egy munkával, akár személyesen velünk együtt látogasson el a jövő évi kiállításra. Mi biztosan ott leszünk!
Egyúttal szeretnénk köszönetet mondani Papp Oszkár úrnak, a Holz & Metal Kft. tulajdonosának, hogy önzetlen segítségével kiutazásunkban segítségünkre volt.

Képriport